Csém község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Komáromi kistérség
Lakosság: 478 fő
Terület: 6.29 km²
Népsűrűség: 75,99 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

Az óvóda és a polgármesteri hivatal A könyvtár a kultúrházban Emlékoszlop. (Háttérben az ABC)

A község a Győr-Tatai teraszvidék kistájon, a megye északnyugati szögletében található. Komárom városától 5 km-re fekszik a 13. számú Komárom-Kisbér közút mellett. Vasúton is megközelíthető. Az M1-es autópályától 1 km-re található. Vasútállomással rendelkezik az 5. számú vasútvonalon. Neve vélhetően személynévre vezethető vissza.

Természeti adottságok

A terület 120-130 méter magasságú síkság. Gyengén tagolt, a Duna teraszos hordalékkúpja. A mélyebben fekvő kavicsrétegek víztartalmát fúrt kúttal kihasználva a település saját vízellátó rendszerrel rendelkezik.

A felszínen laza közetek találhatók: folyóvízi homok, kavics és iszap, bemosódott lösszel keverve. A közepes termékenységű mészlepedékes és réti csernozjom talajon kis-, és nagyüzemi szántóföldi növénytermelés folyik. A márkás körtéket termelő gyümölcsöst az 1990-es évek végén felszámolták.

Éghajlatát nedves kontinentális terület jellemzi: azaz száraz és mérsékelten meleg. Éves középhmérséklete: 10,2°. Éves csapadék átlaga 590 mm. A leggyakoribb az északnyugati szélirány.

Egyetlen ásványkincse a jelentős beton-, és építési kavics. Kavicsbányája és osztályozója jelentős forgalmat bonyolít le.

Története

Neve 1209-ben fordul elő előszőr Cem, Chem alakban. A Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt. A török elpusztitotta 1547-ben. Utána sokáig kihalt település volt. A 18. században az esztergomi érsek birtokolja. 1848-ban 148 fő római katolikus és 3 fő református lakosa volt. A két világháború között egy tantermes, egyházi, tanyasi iskolája müködött. A XX. század közepéig Mocsához tartozott. Ez 1946-ban megváltozott és Kisigmándhoz került, majd 1971-től mindkét települést Nagyigmándhoz csatolták. 1989-től önállósult újra.

Jelene

Csém gazdasági életében a ló-, és a szarvasmarha tenyésztés, a 19. század végétől pedig a cukorrépa termesztés játszott kiemelkedő szerepet. Ez utóbbinak az Ácsi cukorgyár közelsége adott lendületet. Területén termelőszövetkezet soha nem müködőtt. Földjein a Komáromi Mezőgazdasági Rt. gazdálkodik.

A falu útjai 1990 után kerültek burkolásra. A vezetékes gázellátás 1997-ben valósult meg. A község környéke kiváló kirándulóhely. A Concó patak közelsége vonzó a vízparti hűsölést kedvelőknek. Kerékpárral és gyalog is jól megközelíthető.

Irodalom

Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Magyarország kisrégiói Veresegyház, 1998) ISBN 963 9889 00 1 Ö

Nevezetességei

Szent Anna templom

Szent Anna rk. templom a falu legrégebbi épülete,
a község környéke kellemes kirándulóhely,
nevezetes szülötte: Réthei Prikkel Marián Lajos (1871-1925) esztergomi bencés paptanár, etnográfus, az Eszterom és Vidéke lapszerkesztője

Született 1871. augusztus 19-én Csémen. Iskoláit Nyitrán és Esztergomban végezte. 1890-ben a Szentbenedek-Rendben működik. 1896-ban szentelték áldozópappá, és ez időtől a tanári pályán működik. A magyar nyelvészet és az Etnográfia terén fejtette ki munkásságát. Ezen érdemei elismeréséül a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Filológiai Társaság választmányi tagja lett.Irásai a Magyar Nyelvőr, Etnografia, c. folyóiratokban jelentek meg.

Munkái:

A Pray Kodex, Bp. 1903. Nyelvészet, Pápa, 1904. A magyar táncznyelvről, Bp. 1905.

Következő községek

További községek